| Nem mondható el Lovász Zsuzsáról, hogy már egészen fiatalon berobbant a nemzetközi elitbe, egészen 2002-ig kellett várnia, hogy világversenyen is bemutatkozhasson a felnőttválogatottban. Posztján ugyan már évek óta a legjobbak között emlegették, ám jobbszélsőkből - szerencsére - sosem volt hiány Magyarországon, így aztán rendre Kántor Anikó, Balogh Beatrix és Pálffy Zsuzsa utazott el a soros olimpiára, világbajnokságra vagy éppen Európa-bajnokságra. Talán akkor vált végérvényessé, hogy Lovász "nem menekülhet" a legjobbak elől, amikor Győrbe igazolt, s kisvártatva a szurkolók kedvence lett. A Rába-parti publikum a "világ legjobb jobbszélsőjeként" emlegette nem egyszer, s kétségtelen, hogy a 2002-es EHF-kupa menetelés egyik fő letéteményese volt. Ha igazán formában van, akkor a leglehetetlenebb szögből is képes a kapuba lőni, ejteni, legyen szó akár a rövid, akár a hosszú sarokról. A 2003-as dániai Európa-bajnokságon aztán volt lehetősége ezt a nagyközönség előtt is megmutatni, s a magyar csapat egyik legjobbja volt. 2003-ban már nem volt kérdéses VB-részvétele, új klubjában, a Dunaferrben is letette már ekkor névjegyét. Amit pedig a horvátországi VB-n produkált, arra valóban csak azt lehet mondani, hogy a mezőny legjobbja a jobb szélen a magyar csapatban játszott. Az All Star-válogatottba ugyan nem került be, bár Radulovics és Görbicz mellett feltehetőleg az IHF pofátlanságnak tartotta volna, ha esetleg Lovász és Pálinger is bekerült volna. Nekünk legyen elég a tudat: Zsuzsa nálunk játszik, irigykedjenek a többiek! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
